A következő címkéjű bejegyzések mutatása: évszakok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: évszakok. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. október 2., csütörtök

Kedvenc


 Már biztos említettem, de tényleg az ősz a kedvenc évszakom, azon belül is az október a kedvenc hónapom (bár lehetne egy kicsivel melegebb...). Ilyenkor olyan szép minden, a fények, a fák, a virágok. Lehet kakaózni, forró teázni, virághagymát ültetni, és bebugyolálva egy plédbe a fotelben olvasni, figyelni az esőt, hallgatni ahogy kopog a tetőn, hagymalevest és sütőtökkrémlevest főzni, gesztenyét és almáslepényt sütni. Élvezzük az őszt, mert olyan
szép!

Mentovics Éva: Az ajándékosztó ősz

Aranyba mártja pemzlijét,
dalolva átoson
a kertek alatt nyújtózó
szelíd akácoson,

befesti mind a fűzeket,
a nyírfák ezreit,
az erdők mentén száll tova,
és itt-ott meglegyint

pár bükköt, majd sok tölgyet is,
hogy pottyanjon a makk…
s lásd, a lombok zizzenve
a földre omlanak.

Majd átlibeg a szél borzolta,
pompás szőnyegen,
varázspalettát ránt elő,
a hegytetőn terem.


Arany János: Nem kell dér...
 
Nem kell dér az őszi lombnak,
Mégis egyre sárgul:
Dér nekűl is, fagy nekűl is,
Lesohajt az ágrul.
 
Nem kell bú az aggott főnek,
Mégis egyre őszül:
Bú nekűl is, gond nekűl is
Nyugalomra készül.
 
   Hátha dér-fagy, bú-gond érte,
Ősze is már késő:
Hogy' pereljen sorsa ellen
A szegény lomb és fő!...
 


 

Szabó Lőrinc: A szél meg a nap


Licskes-lucskos szürke bácsi
(Hujj, hujj, én a Szél vagyok!)
kék udvarban seprűjével
megkergette a Napot.
Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!
Nap mondta: Bújj, bújj, bújj!
Szél kergette,
utolérte,
jól megverte a Napot;
megkergette,
utolérte,
összetörte,
kék udvarból kiseperte,
kendőjébe bekötötte,
mondjátok meg: hova tette?
Zsebbe tette a Napot.
Zsebre tette? Zsebre ő!
Azért van most rossz idő.

Képeket a pinteresten találtam...

2014. március 2., vasárnap

Március



József Attila: Március 

"Langy, permeteg eső szemerkél, 
új búza pelyhe ütközik.
Kéményre gólya s a levert tél
jeges csúcsokra költözik.
Zöld robbanásokkal kitört
a kikeleti víg erőszak.
Asztalos műhelye előtt
remény legyint meg, friss fenyőszag..."

















Szécsi Margit: Március

"Déli szellők, fújjatok csak,
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.

Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.

Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár..."


Nekem személy szerint elegem van a télből és a hidegből. Nagyon szeretnék már egy kis meleget és napsütést és erkélyen henyélést, vagy kertészkedést.  Tegnap virágokat ültettem. Dáliát, Íriszt, fréziát, kardvirágot, liliomot, bugás lángvirágot, sásliliomot, koronás szellőrózsát, rózsát. Lehet, hogy korai volt még, de én már nem bírtam magammal, és különben is, már március van. Épp itt az ideje, hogy a tél elköszönjön, és a tavasz betoppanjon. Kérlek tavasz, siess! Már nagyon várlak!

fotók: még mindig a pinterestről

2014. január 2., csütörtök

Január








Ady Endre:
A téli Magyarország

Magyar síkon nagy iramban át
Ha nyargal a gőzös velem
Havas, nagy téli éjjelen,

Alusznak a tanyák.

Olyan fehér és árva a sík,
Fölötte álom-éneket
Dúdolnak a hideg szelek.
Vajjon mit álmodik?


Álmodik-e, álma még maradt?
Én most karácsonyra megyek,
Régi, vén, falusi gyerek.
De lelkem hó alatt.


S ahogy futok síkon, telen át,
Úgy érzem, halottak vagyunk
És álom nélkül álmodunk,
Én s a magyar tanyák.




                                                                      fotók: pinterest






2013. december 5., csütörtök

December

 "Elhervadt a virág, a fák koszorúi lehulltak;
Sárga levélkéken nyargal az őszi vihar.
A csalogány hallgat. Hol az erdő, mely visszaidézze
Lengő bokrait és mennyei hangú dalát?
A tavasz eljő még; erdő, bokor újra virítand:
Nem fog-e a csalogány halva fekünni alant..."


(Vörösmarty Mihály: Csalogány)










"Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót:
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomba.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca,
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye
és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy: esik a hó!"


(Szabó Lőrinc: Esik a hó)

"Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánthavat hoznak.
Szeretném az Istent
Nagyosan dícsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.
Isten - Dícséretre
Mégis csak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.
Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.
Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.
/Igy dúdolgattam én
Gyermek hittel, bátran,
1883

Csúf Karácsonyában./"

(Ady Endre: Kis karácsonyi ének) 







Majdnem elfelejtettem az ehavi verses hónapbemutatót, de szerencsére mégis csak eszembe jutott. Szeretem a telet, kivéve amikor nagyon hideg van és fúj a szél, vagy leszáll a köd és már délután 2-kor olyan sötét van, mint este. De alapvetően a tél szép és nyugalmas és olyan csendes. Megnyugtató. Én ilyennek látom, érzem, szeretem a telet. Egy bögre forró kakaóval, könyvvel a meleg takaró alatt miközben kint havazik, vastag kötött kesztyűvel, sok illatos gyertyával, az első szűz hóval. Szeretném ha idén ilyen telünk lenne...









forrás: pinterest

2013. november 3., vasárnap

November

 

"Ősz van, korán sötétül és künn esik.
Vénül az idő s könnyei szakállára peregnek.
Magános lélek! S ködös éjjeken át didereg,
S csak ködös hajnalidőbe derül, mikor rohanó,
Tengerzöld felhők úsznak az égen. Holtan
Fekszik a lélek ilyenkor s boldog. Jószívű szellem,
Idegen szellem közeleg s tengerzöld
Szőlőfürtöt tart bús arca elé..."


Füst Milán: Nyilas - hava




Volt egyszer egy mesebolt,
abban minden mese volt.
Fiókjában törpék ültek,
vizilányok hegedültek.

Öreganyók szőttek-fontak,
apró manók táncba fogtak.
Kaszás pók varrt az ablakban,
lidérc ugrált az udvarban.

A lámpában ecet égett.
Az egy lábú kettőt lépett.
Cégére egy tündér volt,
...ilyen volt a mesebolt.

Gazdag Erzsi: Mesebolt


Léprigó
Eljött már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése..." 

Csokonai Vitéz Mihály: November

  


fotók: innen, meg innen, és innen is, valamint innen

2013. október 1., kedd

Október


"Hűvös arany szél lobog,  
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott, sárga zászlait
eldobni még nem meri
hát lengeti a tengeri."

(Radnóti Miklós: Október)




 "Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

üvegtálon. Nehéz sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már 
aranykezükkel intenek felém."

(Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli)