"A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Úgy tartják, hogy az építkezés három évig tartott és 800-1000 ember dolgozott rajta.
A 4. századtól kezdve a karbantartást elhanyagolták és a vezeték kétharmada eltömítődött. A 9. században már használhatatlan volt, és a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket. Ennek ellenére, a Pont du Gard nagyobbik része érintetlen maradt.
A középkortól a 18. századig a vízvezetéket közönséges hídként használták. A középső szint pilléreinek szélességét csökkentették, hogy a gyalogosforgalomnak helye legyen, de ez veszélyeztette a szerkezet stabilitását. 1702-ben helyreállították a pillérek eredeti szélességét, hogy megmentsék a vezetéket. 1743-ban egy új híd épült az alsó szint ívei mellett, így a forgalom erre az új hídra terelődött. A vízvezetéket, amely ekkorra már kiemelt látványosságnak számított, a 18. században helyreállították, majd III. Napóleon idején ismét kijavították.
1998-ban hatalmas árvíz pusztította a vidéket. A hídhoz vezető út és szomszédos létesítmények súlyosan károsodtak, de a hídnak nem nagyon lett baja.
A francia kormány és a helyi önkormányzatok, az UNESCO és az EU támogatásával nagyméretű projektet indítottak, amely 2000-ben fejeződött be. A vízvezeték körüli területet átállították gyalogos forgalomra, és turisztikai létesítményeket építettek, többek között egy múzeumot is. A projektet kritizálták az összege miatt (32 millió euró) és a környezet természetes szépségének károsítása miatt. A projekt mellékhatásaként mára már nem lehetséges a vízvezetéken átsétálni. Mindenesetre a környék sokkal csendesebb lett a közúti forgalom elterelése óta és az új múzeum sok információt nyújt a történelmi környezetről.
Ma a Pont du Gard egyike az öt leglátogatottabb francia látványosságnak; 2001-ben 1,4 millióan tekintették meg." Forrás: wikipédia
Franciaországnak ez a része nagyon érdekes, vad és forró. Amikor mi mentünk, akkor is borzasztó meleg volt, és nem működött az autóban a légkondi.
A Pont du Gard 1985 óta a Világörökség részét képezi.
Avignont szerintem senkinek sem kell bemutatni. Mindenki hallott már a pápavárosról, vagy az Avignoni kisasszonyokról.
Avignon 1995 óta szintén a Világörökség részét képezi.
