Pénteken olvastunk egy pályázatot az egyik helyi lapban, hogy fényképeket várnak az őszi Klagenfurtról. A legszebbeket leközlik a lapban. Több sem kellett egyikünknek sem, egyből kitaláltuk, hogy beküldünk néhány képet, hátha... De előtte el kell mennie - mondtam én - mert nincsenek olyan szép képeink... Meglepő módon Ferinek is volt kedve sétálni. Egész heti hajtás után nem mindig szokott neki lenni.
A 1/2 órásra tervezett séta végül közel másfél órás lett, de sétáltunk egy nagyon jót az erdőben. Elmentünk a Kreuzbergl-re. Kicsit bolyongtunk is benne, de nem bántuk. De még előtte bementünk a Kreuzbergl Kirche-be, nagyon szép belülről is, egészen kicsi, kívülről nagyobbnak tűnik, és gyújtottunk gyertyát.
Már indultunk volna haza a sétából, mikor észrevettem egy tavacskát az erdőben. Feri szerint már láttuk, de én nem emlékeztem rá. Megnéztük, aranyos. Tele volt vadkacsákkal, és tavi rózsákkal. Aztán észrevettünk még egy tavat, közvetlenül mellette, amit az első táplált. Azt is megnéztük, az is nagyon szép volt. Aztán hazaindultunk.
Csináltunk 1-2 szép képet, és jól elfáradtunk. Hazaérve még főztem egy kicsit, csináltam brokkolikrém levet, bevacsoráztunk, és egész este hevertünk. Néhány kép:
Kreuzbergl Kirche-től a kilátás
1 megjegyzés:
Ha az a következménye, hogy történnek veled dolgok, és szépeket fotózol, meg jókat írsz, akkor ne is bírj ücsörögni!!!! :)
Megjegyzés küldése