Az utolsó nap, mielőtt azt mondom magamról, házas vagyok! Most már izgulok kicsikét. Holnap ilyenkor (14:42) már lehet, hogy házastársak vagyunk Ferivel. Elég fura így leírni, és kimondani is.
Kérdeztük Mickyéket, hogy hova menjünk utána. Elmenjünk "későebédelni", vagy jöjjünk fel hozzánk, és készítek valamit. Azt mondták hogy ne készüljünk semmivel, mert van egy meglepetésük... De, hogy mi? Azt nem tudjuk. Mindenesetre nagyon zavarban leszünk, hogy költenek ránk. Már a nászajándékot sem akartuk, de ahhoz ragaszkodnak, mert ez így szokás Németországban is. És ha nem mondjuk meg mit szeretnénk, akkor ők választanak, de akkor valami oltári nagy hülyeséget. Ha már ennyire muszáj, akkor kiválasztottunk egy keri bútort (Ikeában), és azt kértük. Egyébként is meg akartuk venni, mert jó lenne, de így ez a probléma megoldva.
Már csak 23 óra 12 perc van a lány életemből.
2 megjegyzés:
Kedves Mariann és Feri!
Engedjétek meg, hogy így három és felen egy emberként gratuláljunk a nagy lépéshez! :)
Sok-sok boldogságot kívánunk!
Pusszantás:
Barabás család
Köszönjük szépen!
Megjegyzés küldése