25.

Nagyon jól telt el a születésnapom! Kifejezetten jól éreztem magam. Talán azért, mert nem görcsöltünk rá Ferivel. Azt csináltuk amihez kedvünk volt. Így mentünk el az Ikeába venni 1-2 apróságot, többek között az ajándékomat. Már régóta ácsingóztam egy konyhai mérleg után, ami nem digitális, mert nem bízom bennük. Most megkaptam az Uramtól. Meg kaptam virágot, egy cserepes amarilliszt. Még nem nyílt ki, de néhány nap, és virágba borul. Ja, és persze kaptam egy szép bögrét is. :)

Aztán a vásárlás után Feri elvitt egy ázsiai étterembe vacsorázni. Lehet rendelni és lehet a svédasztalukról választani, Mi az utóbbit részesítettük előnyben 9,50 €-ért. Ennyi pénzért azt és annyit eszik az ember amennyi belefér. Ettünk levest, sushit, illatos-omlós csirkét. Nagyon finom volt.
És itt ért minket az igazi meglepetés. A történethez hozzátartozik egy másik is. Kb. 2,5 hete kaptam egy nőtől egy e-mailt. Megírta, hogy a lánya most költözött Klagenfurtba a párjával. A lány az egyetemre jár, a fiú dolgozni fog. Megkért, hogy írjak az itteni életről, az ügyintézésről, a mindennapokról, szóval, úgy általában Klagenfurtról. Leírtam neki mindent, és megadtam a telefonszámomat, hátha találkoznának velünk, vagy csak kérdésük lenne. Következő héten csörgött is a telefonom, de nem tudtam felvenni, vissza pedig nem hívtam, mert osztrák szám volt...
Már kezdem is elfelejteni az egészet, mikor is az étteremben a pincérfiú megszólított minket...magyarul. Pár szó után rákérdezett, hogy Mariannak hívnak-e. Marhára meglepődtem, kérdeztem hogy honnan tudja. Akkor mondta meg, hogy a barátnője anyukájával e-maileztem. :)
Ennyire kicsi ez a város. :) Jót beszélgettünk Vele a vacsi alatt, telefonszámot cseréltünk, és megbeszéltük, hogy keresnek minket.
Bár nem tudnak Róla, de nagyon jó szülinapi meglepetést okozott Nekem a srác (Csaba).
Vacsora után megettük a szülinapi tortámat, és jókedvűen, boldogan, és alaposan elfáradva elmentünk aludni.

Nagyon klassz nap volt, és mindenkinek, akinek eszébe jutottam, köszönöm szépen a köszöntését!