2010. november 23., kedd

Tudom, de most itt vagyok

Igen, tudom. Inkább ne mondjatok semmit! De most itt vagyok! Bár... most sem tudok nagyon miről írni.
Péntek óta itt vannak Anyósomék. Hosszú volt ez a néhány nap. Nem vagyok egy türelmes ember, ezt mindenki tudja, és volt néhány igazán idegőrlő pillanatom már.
Tulajdonképpen nem történt semmi azóta, hogy véget ért a német, és befejeztem a munkát... vagy fordítva? Befejeztem a németet és véget ért a munka? Mindegy! Az első hét igazán a semmit tevéssel telt. Nem csináltam semmit, csak pihentem, olvastam, tévéztem, és henyéltem. Aztán a következő 2 hétben takarítottam. Abban a 1,5 hónapban amíg dolgoztam, igazából arra sem volt időm és lelkierőm, hogy kiporszívózzak. Novemberre pedig úgy nézett ki a lakás, mintha bomba robbant volna benne. Éppen ráfért, hogy alaposan kiglancoljam. Szép lett, dolgoztam is vele eleget. Aztán most ugye vendégeink vannak. Elvileg csütörtökön mennek haza, utána nem tudom mi lesz.
Szerintem megint visszatérek a főzök-fotózok kombihoz, az jól bevált, és mindig jó szolgálatot tett egy-két bejegyzésnél.
Szeretnék majd megint dolgozni valamit, szerintem jövőhéten nekiülünk keresgélni. Nem tudom mit szeretnék, csak ne kelljen itthon ülnöm. Fárasztó volt az a 1,5 hónap, de annyira jól éreztem magam, hogy megint dolgozhattam... És most megint úgy érzem magam, mint 2 éve amikor kiköltöztünk, és nem tudok mit kezdeni magammal. Unatkozom. Ráadásnak pedig itt ez a k*a tél. Hideg van, állandóan esik (persze csak az eső, mert a hóhoz nincs elég hideg). Még sétálni sem tudok. Dóriék is elköltöztek Villachba, nem is hívtam őket mióta nem dolgozom. Szégyenlem is magamat miatta... Jó lenne hazamenni valamikor, de nem tudom mikor tudunk rá időt szakítani, mert Feri sokat dolgozik. Majd lesz valahogy.

2010. október 27., szerda

Lassan minden visszatér a régi kerékvágásba

Tudom, tudom. Nincs mentségem, egyszerűen lusta és fáradt voltam ahhoz, hogy írjak. Bocsi mindenkitől, aki esetleg olvas.
Ezen a héten dolgozom utoljára. Legalábbis ha az utóbbi 6 hetes időszakot nézzük. Múlthéten véget ért a német kurzusom. 2x3 hét volt, és valami elképesztően fárasztó. Főleg munka mellett. Délelőtt suli, heti 3x 12.30-ig, 2x 15.00-ig, utána munka fél7-ig, esetleg (elég gyakran) 7-ig.
A német... alapvetően jó volt. A csoporttársak - néhány kivétellel - jó fejek voltak. Találkoztam argentinokkal, amerikaiakkal, olaszokkal, indiaiakkal, portugálokkal (Madeira szigetéről jöttek), volt ír, ausztrál, japán, horvát, örmény, thai, svéd csoporttársam. A tanáraim borzasztó jók voltak, mind a négyüktől sokat tanultam, mindegyiktől mást. Azt hiszem nagyon sok mindent tanultam meg (nem feltétlenül csak a német nyelvet), rengeteg érdekes dologról hallottam. A nyelvtudásom bővült. Nem mondom, hogy tökéletesen beszélek, viszont nagyon sok mindent megértek már, és próbálok válaszolni, néha sikerül is. Nagyon sokat kell gyakorolnom, rengeteg szót kell megtanulnom, de jó úton haladok. :)
A munka pedig, hát... SZUPER! Végre dolgozhatok. Bár néha már alig vártam, hogy hazaérjek, mert alig álltam a lábamon, de nagyon élveztem/élvezem. Elég változatos feladataim voltak, mindig más. A kollégák kedvesek és segítőkészek. Szóval nagyon jól érzem/éreztem magam. :) De még van napom! :)

2010. szeptember 15., szerda

Oskola, és az első munkanap

Na, szóval. Vannak fejlemények! Hétfőn elkezdtem az iskolát. Nagyon jó, iszonyúan tetszik. Hatan vagyunk egy csoportban, csak lányok. Az egyik lány, Meghan amerikai, a másik, Sky, ő ausztrál, van egy japán lány, Kauro, aztán egy olasz csaj, Sabrina, és van egy brazil lány is, de az ő nevét még nem tudtam megjegyezni. Mindenki nagyon kedves, és jó fej. Aranyosak. Két tanárunk van, heti váltásban fognak minket tanítani, ők Nicole, és Arthur. A héten Arthurral vagyunk, ő is nagyon kedves és segítőkész, igazi világutazó. Elmondása szerint (igaz, jól olvasod, mert értettem, amit mond) egy évben 4 hónapot Ausztriában van, a többit időt pedig utazgatással tölti, és ahol megfordul tanít egy keveset, és megy tovább. Nagyon jó beszélőkéje van. :) Persze az oktatás fárasztó, eléggé leszívja az agykapacitásomat, de eddig még egész jól boldogulok.
Munkával kapcsolatban is vannak változások. Pár hete volt egy sikertelen állásinterjúm az Ikeánál. Kicsit ki is borultam miatta, de ez nem lényeg. Ezután határoztuk el, hogy beiratkozom erre az intenzív tanfolyamra, aztán majd megint jelentkezem. Erre múlt pénteken Feri hív, hogy a főnöke ajánlott egy munkát. Igaz, hogy "csak" 1,5 hónapra, de akkor is munkát, amiért rendesen fizetnek is, és nem bánják, hogy a suli miatt csak délutánonként tudok bejárni. Ráadásul a hab a tortán, hogy abba a Com-In-ba kerestek embert, ahová már 5 év vágyom! Ez egy besegítő munka, átépítésekkor kell segíteni, meg cserélni, dekorálni kell egy-egy területet. Ma volt az első munkanapom! Nagyon élveztem, bár hihetetlenül elfáradtam, teljesen elszoktam tőle, de nagyon jó volt. Lámpákat kellett felfúrnom dekorációs polcok aljára, majd üzembe is kellett helyeznek is őket. 4 órát létráztam, a lábaim be vannak dagadva, és kicsit belilultak, mert támaszkodnom is kellett valahol. Nem szerettem volna ráesni a polcokra. :) Munkatársak kedvesek voltak, a főnököm nagyon rendes, mert szép lassan és érthetően beszél hozzám németül, így a mai feladatot is egész könnyedén megértettem. Válaszolni még annyira nem tudok, de majd idővel. Vásárlókkal is elvoltam, próbáltam nekik is segíteni. Holnap megyek megint!
Összegezve mindent, most nagyon jól vagyok! :)
Majd még írok!

2010. augusztus 23., hétfő

Helyzetjelentés

Újra itt vagyok. Bocsi mindenkitől, hogy eddig nem írtam, de valahogy nem vitt rá a lélek. Pedig lenne miről beszámolnom.
Már egy hete, hogy Anyuék hazamentek. Itt voltak nálunk egy teljes hétig, és mondhatom nagyon jó volt. Persze nem teljesen úgy sikerült a hét, ahogy azt mi terveztük (autómeghibásodás :( ), de szerintem így is pihentető és szórakoztató volt. És nem vesztem össze senkivel a héten, ez is haladás. Még vasárnap jöttek, korai indulással, és nem sietősen délután 3-ra értek ide. Aznap este volt egy állati nagy vihar, épp, hogy hazaértünk boltból. Hétfőn henyéltünk, kedden kicsit kirándultunk, elmentünk a Pyramidenkogelhez. Ez a tó partján álló kilátó 905 méterrel a tengerszint felett magasodik a környék fölé, és roppant szép kilátás nyílik a tóra, és a környező hegyekre. Innen utunk a Malta Hochalmstrasse felé vezetett minket. Most is nagyon szép volt, csak sokkal hidegebb, mint legutóbb. Vihar készülődött.
Szerdán szerettünk volna elmenni a Grossglocknerhez, de az autó akkor már nagyon betegeskedett, így inkább visszafordultunk. Csütörtökön autószerelés és pihenés tartott minket itthon, pénteken és szombaton pedig az folyamatos eső. Szerencsére a többi napon nem volt ebből gond, néha kicsit esett, de alapvetően szép idő volt. Aztán vasárnap reggel hazamentek Apuék, legnagyobb sajnálatunkra. Az egy hét alatt jókat ettünk (csináltunk szilvás gombócot is), fiúk jókat ittak, sokat beszélgettünk, és Anyuék jó sokat pihentek. Végül is ezért jöttek. Nagyon jó, hogy itt voltatok! Gyertek máskor is! :)
A múlthét viszonylag eseménytelenül telt. Az időjárás jóra fordult, csütörtök óta kánikula van. Most is az erkélyen ülök kint, a napernyő alatt, mellettem a macska alszik. Hétfőn beadtam a jelentkezésemet az Ikeába (teljesen hivatalosan), meglátjuk mi lesz belőle. Ferinek elég sok munkája volt a héten, 1 hetet kellett behoznia. Szombaton kölcsönkapta a Stefantól az autóját, mert ők elutaztak a párja autójával, és nem akarta az övét a cégnél hagyni, ezért Ferire bízta azzal az utasítással, hogy menjünk el kirándulni vele ha akarunk. Akartunk! Nem mentünk messzire, csak megnéztük a Lavanttal térséget. Szép! Útközben ráakadtunk egy függőhídra is, és kiderült, hogy onnan nem messze egy vasúti hídon rendszeresen lehet bungee jumpingolni, persze mindezt a Dráva felett. Jó környék! Jövőre biztos kipróbáljuk, legalább is tuti!
Lehet, hogy ősztől nyelviskolát váltok. Az egyetemen nagyon jó kurzusokat tartanak. Heti 2x 3 óra, mindezt 4 hónapon keresztül. Szintfelmérőt kell írni és a 10 csoport egyikébe ez alapján tesznek be. Nagyon dicsérik. De addig még van egy hónapom.
Képeket majd később (még lehet, hogy a mai napon) teszek fel!

2010. augusztus 8., vasárnap

Családi látogatás és felhők

Ma megérkeztek Anyuék, végre! Délután 3-ra értek ide. Most itt lesznek remélem legalább 1 hétig! Annyira jó! :)
Délután 6-kor állati nagy vihar volt, dörgéssel-villámlással. Szép volt, épp jöttünk haza boltból. Kicsit el is áztunk... :)
Néhány kép a vihar után: