Mostwanderweg - 2010

Ribizlipálinka

Almabor

Egy helyi ember, hagyományos karintiai viseletben

A Mostwanderweg egy olyan esemény, amire rengeteg karintiai és stájer elmegy, mert jó. Egy evéssel-ivással egybekötött kirándulós társasági esemény, és hihetetlen jó. Hagyományosan minden évben megrendezik május 1-jén a Lavanttal térségben Granitztal környéki tanyákon és Gasthausokban. A "Most" az almabort takarja, és azért alma, mert ebben a térségben nem terem meg a szőlő, viszont az alma minden mennyiségben, ezért itt ebből csinálnak nagyon finom bort. Az egész abból áll, hogy kimegy az ember vonattal Granitztalba, választ egy túraútvonalat a 3-ból (az első 7 km, a második 13 km, a harmadik 18 km hosszú) és elindul, addig megy amíg bele nem fut egy vendégházba ahol jelképes összegért kap almabort, almalevet(házi), szendvicset, pálinkát. Mi Feri néhány kollégájával mentünk ki a reggel 8-as vonattal )9-re értünk ki), és a legrövidebb túrát választottuk. És sétáltunk, hülyültünk, beszélgettünk )még én is), ettünk, ittunk, jól éreztük magunkat.
Két pihenő között nagyjából 15-20 percet sétáltunk, így egyáltalán nem éreztük, hogy elfáradtunk volna. A vendéglátók nagyon kedvesek voltak, a harmadik hely, ahol megálltunk eléggé félreeső helyen volt, ezért rajtunk kívül nem volt más. A háziaktól kaptunk ajándékba 1-1 pohárka házi málnasnapszot, ami annyira finom volt, hogy vettünk is belőle egy üveggel. Persze az almaborból is fogyott tisztességgel, úgyhogy mire innen továbbmentünk volna, mindannyian elég kellemesen becsíptünk. Összesen 5 helyen álltunk meg "pihenni". Az innivalón kívül az ennivalók sem voltak akármilyenek. Mindenhol kaptunk kis szendvicseket, kolbászosak, körözötteset, sült zsírosat, májkrémesek, snidlinges-krémtúrósat. Iszonyú finomak voltak, csúszott rá a borocska. :)
Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat, szerintünk ez egy remek hagyomány. Most van egy kis izomlázam, meg kicsit fáradt is vagyok, de egyáltalán nem bánom, mivel rettentő jól szórakoztam.